2019. 10. 08.
Szakmaközi megbeszélések
A szakmaközi megbeszélések célja, a hátrányos helyzetű személyek, gyermekek, fiatalok, és családjainak érdekében működő intézmények és szervezeteinek, valamint az ott dolgozó szakemberek hálózat jellegű, szervezett, rendszeres, az egyes szolgáltatások működési rendjébe beépülő együttműködésének kialakítása és fenntartása.
2019. 10. 06.
A cigányság II.
Akkor mi a jó, vagy legalábbis elfogadható módszer annak eldöntésére, hogy “ki a cigány?”.
Az egyetlen elfogadható megoldás, ha azt tekintjük cigány nemzetiségűnek, aki annak vallja magát. Minden embernek elidegeníthetetlen alapvető joga, hogy nyilatkozzon nemzeti hovatartozásáról.
Tudjuk, hogy az önbesorolás során nem mindenki vállalja nemzeti hovatartozását. Különösen olyan nemzetiségek esetében fordul elő ez gyakran, melyekhez negatív sztereotípiák, előítéletek fűződnek.
Mindaddig, amíg a “cigány” kifejezés sokak szájából szitokszóként hangzik, mindaddig, amíg hátrányos megkülönböztetésben részesülhet valaki cigány nemzetisége miatt, addig nem várható el, hogy mindenki vállalja cigányságát.
Rendkívül fontos tisztában lennünk azzal a ténnyel, hogy a cigány nemzetiségűek közül sokkal többen helyezkednek el a társadalmi struktúra magasabb szintjein, mint ahogy azt a közvélemény feltételezi. Az elkötelezett cigány értelmiségiek kivételével azok a cigány emberek, akik magasabb társadalmi státuszba kerülnek, nem hangoztatják cigány nemzetiségüket, éppen azért, mert tartanak környezetük negatív vélekedésétől. A környezet pedig éppen előítéletei miatt nem látja meg a “cigányt” azokban, akik nem az általa feltételezett módon élnek és nem a legalsó réteghez tartoznak. Ez a helyzet persze nem kedvez a negatív sztereotípiák oldódásának, hiszen nem szembesülünk azokkal az esetekkel, melyek ellentmondanának a negatív cigányság képnek.
Ha visszatérünk a cigányság definíciójához, akkor megállapíthatjuk, hogy a “cigány” szó egyszerre szolgál egy nemzetiség megnevezésére, egy kultúra és egy viselkedési stílus megnevezésére. Sokan egy meghatározott társadalmi helyzet, nevezetesen a mélyszegénységben élők megnevezésére használják.
2019. 10. 06.
Projekt megvalósítás 2019.09.30
A Felsőzsolcai Görögkatolikus Parókia támogatást nyert az EFOP-5.2.2-17-2017-00136 kódszámú “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Felsőzsolcai Görögkatolikus Egyházközség szervezésében” című pályázaton, mely megvalósítása 2018 januárjától 2019 decemberéig tart.
2018. januárjától a projekt megvalósítása folyamatosan zajlik, felállt a megvalósítói stáb, elkészült a szakmai tevékenységek ütemezése, egyeztetésre kerültek a pontos dátumokkal ellátott rendezvények időpontjai.
Az együttműködő partnerekkel a kapcsolatfelvétel megvalósult, a kapcsolattartás és együttműködés folyamatos, a közös megbeszélések révén kialakításra került a tapasztalatszerzési, együttműködési és kommunikációs terv. Minden együttműködő partner és a projekt gazda között megvalósult a feladatok egyeztetése az együttműködés szabályainak, kereteinek meghatározására, az együttműködési megállapodások aláírásra kerültek.
2018. január és 2019.09.30 között megvalósult rendezvények:Szakmai műhely munka 12 alkalommal, tanulmányút 8 alkalommal, 4 alkalommal meeting és nemzetközi hálózatépítés, konferencia 2 alkalommal, 2 alkalommal rendezvény, nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés 3 alkalommal, szakmai program 4 alkalommal.
2019. 10. 01.
2019. 09. 24.
Megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő személyek a munkaerőpiacon
A megváltozott munkaképességű személyek foglakoztatását illetve foglalkoztathatóságát növelte, hogy az egészségi állapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszere 2012-ben jelentős mértékben átalakult. Az intézkedések hatásaként nőtt a rehabilitálhatóak száma, aminek járulékos hatása volt, hogy nőtt a foglalkoztatottak száma a korábban rokkanttá nyilvánítottak körében. A munkáltatókat ösztönző 2006. évi változás, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkáltatók akkreditáltathatják magukat, mely alapján jogosulttá válnak a központi költségvetésből támogatásra illetve bér- és járulékkedvezményre. Az elemzett időszakban azonban szűkült a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetősége az akkreditáció feltételeinek szigorítása okán. A kormányzati intézkedések ellenére hazánkban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása jóval alacsonyabb, mint az uniós átlag. Egyes uniós tagállamokban működő rendszereket elemezve megállapítható, hogy a munkavégzést megkönnyítő szolgáltatások hozzájárultak a megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok aktivitási rátájának növeléséhez. A fogyatékosok illetve a megváltozott munkaképességűek nagyobb arányú érettségi- és diplomaszerzése növelheti foglalkoztatottságukat. A rokkantak, megváltozott munkaképességűek népességhez viszonyított aránya csökkenthető lenne a munkahelyeken bevezetett egészségmegőrző programokkal, az egészséges életmód támogatásával, az alapellátás erősítésével, az ellátásokhoz való hozzáférés javításával, szűrésekkel. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával összefüggő ismeretek, jó gyakorlatok átadása oktatás, képzés keretében elősegítheti a szemléletváltást a munkáltatók körében.
2019. 09. 22.
Cigánypasztorációban a közeledés és a kommunikáció lehetséges módjai
A cigány mentalitás következtében a pasztorációs munka akkor lesz igazán hatásos, ha kis csoportokon belül történik. Ezeken belül sokkal könnyebb a kapcsolatok személyesebbé tétele, a hitbeli tapasztalatok megosztása, miközben mindenki ugyanazokon az eseményeken vesz részt, az evangélium fényében elemezve azokat, és elbeszélik az Úrral történt személyes találkozásaikat. Ilyen csoportokban a cigányok saját magukkal, saját kultúrájukkal találják szemben magukat, és elismerést talál “szerepvállalásuk” és laikusi felelősségük. A személytelenítő névtelenség ellenben sokat ronthat a lelkipásztorkodás sikeres kimenetelén.
Isten Igéjét, amit a lelkipásztorkodás különféle alkalmaival hirdetnek, a cigányok könnyebben befogadják, ha azt olyasvalaki hirdeti, aki szolidáris velük szemben, s az életben ezt már konkrétan meg is mutatta. Szükségesnek látszik, hogy a katekézis alkalmával helyet biztosítsunk a beszélgetés számára, amely megadja a lehetőséget a cigányoknak, hogy kifejezzék, mit jelent számukra és hogyan élik meg Istennel való kapcsolatukat. Gyakran a megélt helyzetek többet mondanak a gazdag elméleteknél, ahol mindig megvan a veszély, hogy elvesznek azokban.
Mérlegelni kell a liturgikus szövegek, a Szentírás, az imádságok szövegeinek a különböző régiókban élő más-más népek által beszélt nyelvekre való lefordításának szükségességét is. Hasonlóan a cigányok által nagyra értékelt és alkalmazott zene a lelkipásztori találkozások és a szertartások alkalmával nagyon is hasznos eszköz, amit érdemes támogatni és fejleszteni. Végül, mivel a cigányok képi emlékezőképessége nagyon is fejlett, a tanításkor használt szemléltető vagy videós segédanyagok, fényképekkel, a modern technológia által felkínált minden lehetséges formában értékes, ha egyenesen nem elengedhetetlen segítséget tudnak nyújtani, ha azokat jól alkalmazzuk a cigány mentalitáshoz.
2019. 09. 18.
Társadalmi és szociális helyzet
Pályázatunk az egyházközösségek településein, környezetében élő emberek társadalmi, szociális problémáinak feltárására, és a problémák megoldásában való részvételre irányul.
De mit is értünk az emberek társadalmi, szociális helyzetén?
A társadalom a társas kapcsolatok összessége.
A társadalmi helyzet, azaz a társadalmi státusz: a társadalom egyenlőtlenségi rendszerében elfoglalt hely.
A társadalmi egyenlőtlenségek mibenlétére és hátterére vonatkozó, egymástól eltérő struktúraelméletek különböző meghatározóit, dimenzióit feltételezik a társadalmi státusznak.
A hosszú ideig uralkodó marxista felfogás szerint az osztályhelyzet jelöli ki a státuszt, vagyis a termelőeszközök tulajdonlása, a javak termelésében való részvétel, és a haszonból való részesülés alapján különülnek különböző társadalmi csoportokba, osztályokba az egyének.
Ahogy láttuk, Bourdieu elmélete alapján a materiális javakkal, a kultúrával és a társadalmi kapcsolatokkal való rendelkezés jelöli ki az egyén státuszát.
A szocialitás, a szociális alrendszer Parsons értelmezése rendszerint az emberek közötti összetartozás, azaz a kohézió, az integráció biztosítására szolgál.
Magyarországon a “szociális helyzetet” fogalmát sokszor az anyagi helyzetre korlátozzák, szociális problémának a rossz anyagi körülményeket tekintik. Szociális ügyeknek a magukról gondoskodni nem tudó idősek, gyermekek, betegek, fogyatékkal élők, hajléktalanok, munkanélküliek és a cigányok ügyeit tekintik.
A szó valódi jelentése egészen más. Erről pontosabb ismeretekhez jutunk, ha áttekintjük T. Parsons funkcionális alrendszerét. Parsons szerint négy alapvető emberi, társadalmi funkció van, melyekről feltétlenül gondoskodni kell minden társadalomban. Ezek biztosítására egymástól elkülönült, önálló alrendszerek hivatottak. Minden alrendszernek van egy médiuma, mely közvetít az alrendszer és környezete között.
2019. 09.17.
Nők a munkaerőpiacon
Magyarországon a nők munkaerő-piaci helyzete merőben különbözik a férfi munkavállalókétól, mégpedig gyakorlatilag minden aspektusból (aktivitás, munkavállalási esélyek, kereset, munkakörülmények, a munkavállalást segítő szolgáltatások elérhetősége)
Európai viszonylatban a kisgyermekes nők nagyarányú inaktivitása, de nehezen tudnak elhelyezkedni a képzetlen, a nyugdíj előtt álló, és a fiatal nők is.
Az összehasonlítás legszembeötlőbb vetülete a nők alulfoglalkoztatottsága. A kisgyermekes és szülőképes korú nők európai viszonylatban feltűnő inaktivitása, a hátrányos helyzetű (képzetlen, elzárt településeken élő, egyedülálló, idősödő) nők munkaerő-piaci esélytelensége és általában a női munka alulértékelése és a nők relatív gazdasági kiszolgáltatottsága együttesen jelzik, hogy a foglalkoztatás problémái másképp érintik a nőket.
A nők többet dolgoznak és kevesebbet keresnek, mint a férfiak, kevesen vannak közöttük vezető pozícióban, és a felemás otthoni munkamegosztás, valamint a munkavégzés rugalmatlansága folytán rájuk hárul a munka és a magánélet összeegyeztetésének terhe.
Magyarországon hagyományosan a nőkre hárul a gyermekek születése utáni időszakban, az óvodáskor eléréséig a gyermek otthoni gondozásának, ellátásának feladata. Jóllehet, az utóbbi évtizedben megnőtt azon férfiak és egyéb családtagok (pl. nagyszülők) száma, akik ezt a feladatot az anya helyett ellátják, jelentős változás az arányokban nem történt.Magyarországon nem honosodott meg sem az apák, sem más, az édesanyától eltérő személy általi otthoni gondozás. A skandináv országokban ezzel szemben a gyermekgondozásra biztosított idő egy részét az édesapának kell kivennie, mely alatt az anyának igazoltan dolgoznia kell, vagy a szülők elesnek az erre az időszakra biztosított támogatástól. Ennek a rendelkezésnek számos előnye mutatkozik (a kisgyermek és a család szempontjából), de a foglalkoztatási rátát összességében nem javítja, mert az anya helyett az apa válik inaktívvá. Az így megosztott gyermekgondozási idő azonban lehetővé teszi az anya számára, hogy szakmai ismereteit a korábbi munkába állással tovább bővítse, hosszabb idejű munkagyakorlatot szerezzen, ami növeli sikeres munkavállalásának, előmenetelének esélyeit a munkahelyén.
2019. 09. 15.
2019. 09. 07.
