2019. 05. 18.
Felsőzsolcai Görög Katolikus Egyházközség területén a romák a mélyszegénységben élők helyzete
A település lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. A jövőbeli népességi trendek meghatározása tekintetében pozitív, hogy az elmúlt évek születési adatai magasabbak a halálozás számnál.
A Felsőzsolcán működő vállalkozások foglalkoztatási képessége alacsony, így a munkaképes korú lakosság többsége Miskolcon talál munkalehetőséget, melyet a napi ingázásokkal kapcsolatos adatok is igazolnak.
A településen nincsen pontos adat, információ a mélyszegénységben élők számáról, életkörülményeikről, problémáikról. (Kézzelfogható támpont számukra a HH-s és HHH-s gyerekek száma, melyet a gyermekvédelmi törvény definiál, illetve a segélyezettek és tartós munkanélküliek száma.) A mélyszegénységben élők tipikusan az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, rossz lakhatási viszonyok, rossz egészségi-és mentális állapot, nem egészséges életmód, motiváció vesztés ördögi körében élnek és mindezek áthagyományozódnak a következő generációra. (Természetesen nem mindenkire érvényes az állítás, bizonyos háztartásokban a felsoroltak közül némely elem “hiányzik”.) A mélyszegénységben élők egy része roma származású (a pontos arányok nem ismertek), akik sok esetben szegregációban élnek (ha nem is telepeken, de bizonyos utcákban nagyobb arányban, illetve utcák végén).
Felsőzsolcán a magukat roma kisebbségűnek valló lakosok száma a szegregátumként azonosított területen megközelítőleg 1.130 fő. Ez a szám a település összlakosságának több mint 16 %-a. A szegregátumban élő 1.130 fő 120 lakásban él, 10 lakásra jutó lakosok száma 94 fő. Ezen lakások mind komfort nélküliek, illetve alacsony komfortúak. A szegregátumban élő emberek környezete szemetes, a nagycsaládosok számára a legtöbb esetben egy hulladékgyűjtő edény kevésnek bizonyul. a háztartási hulladékot üres telkekre, utcára vagy a használaton kívüli szobákban tárolják. Ez a szemetes környezet rendkívüli veszélyforrás, a fertőző megbetegedések melegágya.
A szegregátumban élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosoknak még nagyobb problémát jelent mind a társadalomba, mind a munka világába történő beilleszkedés. Az itt élő emberek jövedelmét a segélyek, és a gyermekek után járó családtámogatási ellátások teszik ki.
A fiatalok tanulási és elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésre való motivációja alacsony és csökkenő.
2019. 05. 14.
Tudásmegosztás folyamata a Felsőzsolcai Görög Katolikus Egyházközség III.
Tudásmegosztás szempontjából fontos elem lehet a munkaközösségekben, illetve szervezetek munkavállalói és a szakemberek (kutatók, fordítók, szociológusok, stb.) közötti kooperáció. Ezek együttes megismerésével a különböző területeken tevékenykedő, más-más feladatért felelős résztvevők még szélesebb képet alkothatnak a fejlesztések céljairól, az azok elérésére tett lépésekről és az eredményekről.
Ilyen esetekben közös az élmény, közös a tapasztalat, s a kipróbálás esetleges nehézségeiben a kollégák tudnak egymással konzultálni, meg tudják osztani a tapasztalataikat.
További fontos lépés a közvetett célcsoport – hátrányos helyzetű személyek – folyamatos tájékoztatása, informálása. A megvalósult tevékenységeket követően a szakemberek az elsajátított tudás lényeges elemeit, az elképzeléséket a célcsoporttal is megismertetik, kiemelt figyelmet fordítva a visszacsatolás lehetőségére. Mivel a célcsoport tagjai a kezelni kívánt problémákat testközelből ismerik, nagyon fontos ne csak előzetes, hanem a projekt megvalósítása alatt köztes igényfelméréseket, véleményeztetéseket végezzünk. Ez a lépés segítséget nyújt a tervezett fejlesztés sikerességének meghatározásában.
A műhelymunkák nagy segítséget nyújtanak a fejlesztés megvalósításához kapcsolódó tudásanyagok elsajátításában. Ezek az alkalmak önkéntes alapon szerveződő szakmai fórumok, az ott hallottak közös továbbgondolása. A fórumokon a kollégák felkínálják kapcsolódó tudásukat, beszélgetés, közös gondolkodás keretében osztják meg az tapasztalataikat, kiegészítve akár a tanultakat a szakirodalomban olvasottakkal.
2019. 05. 11.
Egyházi szerepvállalás a társadalmi, szociális problémákkal kapcsolatosan I.
A vitatott alapkérdés:
Feladata-e az egyházaknak, és azokon belül a helyi egyházközségeknek, a környezetükben felvetődő társadalmi, szociális, egyéni problémákkal foglalkozás?
Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy vajon szükséges-e, hogy legyen az egyházközségeknek a környezetükben élő embereket érintő problémák feltárásában és megoldásában való részvételre irányuló stratégiájuk, intézkedési tervük, beavatkozási logikájuk, a jó gyakorlatok kialakítására irányuló törekvésük?
A politikai irányzatok radikálisan eltérő nézeteket vallottak és vallanak ebben az ügyben.
Az egyházakon belül is tapasztalhatóak jelentős nézetkülönbségek. A társadalom tagjai, a szociális szakma, a rászorulók körében is különböző álláspontok alakultak ki.
Magyarországon az államszocializmus évtizedeiben az alapkérdésre adott hivatalos válasz egyértelműen a “nem” volt. Az egyházak működését, a vallási életet szűk keretek közé szorította a politikai hatalom. Az amúgy is éppen csak eltűrt egyházi tevékenységek közül kiiktatták, kifejezetten tiltották az egyházaknak a társadalmi ügyekkel történő foglalkozását, lehetetlenítették az oktatásban, a nevelésben, az egészségügyi ellátásban, a szociális szolgáltatásokban korábban hagyományosan végzett egyházi tevékenységeket.
A politikai pártok, irányzatok egy része ma is feleslegesnek, sőt megengedhetetlennek tartja az egyházak társadalmi és szociális szerepvállalását. Az állam és az egyház szétválasztását tévesen úgy értelmezik, hogy az egyházakat kizárnák mindazon feladatok ellátásából, melyeket az állami kompetenciák közé sorolnak.
Egy másik politikai álláspont éppen ellenkezőleg vélekedik, ők az egyházakra hárítanák a társadalmi, szociális problémák megoldásának teljes feladatkörét, és ezzel együtt felelősségét.
Bizonyos társadalmi csoportok az egyén magánautonómiájára hivatkozva hárítanák el az egyházak társadalmi és szociális szerepvállalását. Ők minden segítségnyújtásban, karitatív tevékenységben az egyházak ideológiai befolyásszerzésre irányuló törekvését vélik felfedezni.Megint más csoportok vallás és egyház ellenességüket azzal magyarázzák, hogy az egyházak nem elég hatékonyak a társadalmi és szociális bajok orvoslásában.
2019. 05. 05.
2019. 05. 04.
2019. 05. 01.
Börtönpasztoráció
Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy a fogvatartottak hány százaléka cigány származású, de B.-A.-Z. megyében igenjelentős ez a szám, így a börtönpasztorációs tevékenység egyben cigány missziónak is tekinthető. Az ország összes büntetés-végrehajtási intézetében van státusz szerinti lelkész.
Arra is van lehetőség, hogy a fogvatartott behívja egyéni lelki gondozásra a saját otthoni lelkészét. A lelki gondozók között nagyon jó a kapcsolat, az együttműködés.
Egyéni lelki gondozás és csoportfoglalkozások zajlanak a börtönpasztoráció keretében, és vasárnaponként van liturgia. Az ünnepeket megtartják az ünnepi rendnek megfelelően. Ezek közül hangsúlyos szerepe van az egyéni foglalkozásnak, ha ugyanis bekerül valaki az intézetbe, bizonytalan élethelyzetben van, még folyik a nyomozás, a fogvatartott nem bízik meg senkiben. A lelkész nem is szokta megkérdezni, mit követett el az illető, arra törekszik, hogy elnyerje a bizalmát. Természetesen a lelkész is látni akarja, hogy annak az embernek valóban segítséget fog-e jelenteni a vele való foglalkozás. A fogvatartott a gyónási titok miatt őszinte lehet, azt mindenki tiszteletben tartja, így ami információ eljut a lelkészhez, azt megőrzi, nem árulja el.
A fogvatartottak több mint 10%-a kapcsolódik be a vallási tevékenységekbe, tehát valamivel nagyobb az arányuk, mint a szabad életben a templomba járók aránya. A nehéz helyzet a legerősebb motiváló tényező.
A csoportos foglalkozások keretében a szentírás, bibliaismeret tanítása zajlik, de tágan értelmezve, lebontva, hogy a mindennapi életben miként jelenik meg az adott kérdés.A legnagyobb nehézség a börtönlelkészi munkában, hogy kevés az eredmény, és az sem mérhető.
2019. 04. 30.
Tudásmegosztás folyamata a Felsőzsolcai Görög Katolikus Egyházközség II.
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00139 Transznacionális együttműködések projektben a kitűzött célok eléréséhez szükség van felkészült, kompetens szakemberekre. Ennek érdekében a szervezeteknek gondoskodnia kell a munkavállalók kompetenssé tételéről. Ennek egyik formája a továbbképzés. Bizonyos időközönként ellenőrizni, értékelni kell, hogy a célok megvalósítása megfelelő ütemben, megfelelő módon zajlik-e. Ha nem, akkor azt kell megvizsgálni, hogy ennek mi az oka. Ha a munkavállalók kompetenciájának hiánya, akkor át, illetve újra kell gondolni a kompetenciafejlesztést.
A továbbképzések, felkészítő alkalmak, tudáscserék fontos szempontja, hogy hogyan épül be az ott megszerzett tudás a tanulás folyamatába; milyen tudásmegosztó fórumok alkalmazhatók a megszerzett kompetenciák továbbadására, megosztására.
A legegyszerűbb forma szerint a képzéseken, megbeszéléseken részt vett szakemberek tájékoztatják kollégáikat a képzésről, a megszerzett tudásról, annak hasznosíthatóságáról: beszámolnak a szervezeti értekezleten, munkaközösségi foglalkozáson; közzéteszik tudásukat, tapasztalatukat a szervezetek honlapján, hírlevélben stb. Mivel minden munkavállaló részvétele magas költségekkel járna, az eddigiekben ezt a megoldást alkalmaztuk a tudás átadására. Ez azonban nem több mint tájékoztatás, a tanultak bemutatása. Miközben nagyon fontos elem, hatékonysága a tudásmegosztás szempontjából alacsony fokú.Jelen projektben lehetőségünk nyílna arra, hogy a nemzetközi találkozókon, képzéseken az eddigieknél több munkavállaló, önkéntes vehessen részt, a résztvevő szervezetek több szakembert integrálhassanak.
2019. 04. 30.
2019. 04. 29.
Görögkatolikus Cigány Szakkollégium
A cigány szakkollégiumok a felsőoktatásban 2011-ben jöttek létre a kormány támogatásával és a történelmi egyházak összefogásában, azzal a céllal, hogy támogassák egy cigány értelmiségi réteg kialakulását. B.-A.-Z. megyében Miskolcon görögkatolikus roma szakkollégium kezdte meg működését, de ez nem aztjelenti, hogy csak görögkatolikus vallású tagjai lehetnek. Vannak nem cigány szakkollégisták is az integráció elősegítése érdekében.
A szakkollégium olyan környezetet és feltételeket teremt, melyben a tagok magas szinten végezhetik felsőfokú tanulmányaikat. A hallgatók együtt laknak, és tanulmányi eredményük, illetve a kollégiumbeli tevékenységeik függvényében ösztöndíjat kapnak. Ez egy szakmai és emberi közösség, ahol a cél a tagság önismeretének és társadalmi érzékenységének formálása.
A fenti célok elérését különböző szakmai modulok segítik. A közismereti és kulturális modul keretein belül a kettős identitás, a közéleti és kultúrateremtő elitként való szerepvállalás megalapozása történik, emblematikus, elsősorban cigány értelmiségek közreműködésével.
A spirituális modul célja a tagság hitének elmélyítése, jártasságuk bővítése egyházi és teológiai kérdésekben, erkölcsiségük formálása. Az Idegennyelvi modulban angol és német nyelvórák vannak.
A közösségi szolgálat olyan pedagógiai eszköz, mely abban kíván segíteni, hogy a fiatalok önmagukért és a közösségükért tenni tudó állampolgárrá váljanak.Vannak a szakkollégiumban közösségi programok (filmklub, közös főzés, sportnap, kirándulás stb.), és a diákokat szakmai mentor kíséri.
2019. 04. 29.
