2019. 02. 19.
Nagydobronyi Református Egyházközség
A projekt megvalósítás során az egyik nemzetközi partnerünk a Nagydobronyi Református Egyházközség.
A Nagydobronyi Református Líceumot 1995. augusztus 15-én Szabó Dániel, a Prezsbiter Szövetség elnöke és Horkay László nagydobronyi lelkipásztor alapította. A felvételi vizsgák alapján, az 1995/1996. tanévet 26 diákkal és 18 tanárral kezdte meg az intézmény. Az intézmény alakulásakor épületekkel nem rendelkezett, a nagydobronyi középiskola régi épületének tantermeit bérelte. Ezt követően a Nagydobronyi Községi Tanács vezetősége a régi óvoda helyiségeit átadta az egyházközség részére, hogy ott az intézmény kollégiumot hozhasson létre. A következő években különböző támogatásoknak köszönhetően az iskola lány- és fiúkollégiumot hozott létre és több épületrészt is fejleszteni, bővíteni tudott. Megtörtént továbbá a vizesblokkok és a fűtési rendszer korszerűsítése.
Az oktatói munkán kívül az iskola nagyon nagy hangsúlyt fordít a nevelésre. Ebben a munkában Isten igéjére támaszkodva, annak segítségével igyekszik keresztyén hitre és erkölcsre “nevelni” a fiatalokat. A nevelőtanárok a “bentmaradós” hétvégéket izgalmas, tanulságos és építő programokkal színesítik. Az iskola tanulói önkéntes diakóniát vállalnak. Szabadidejükben látogatják a faluban élő egyedülálló idős embereket, meglátogatják az Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon gyermekeit és Rehaboth Szeretetotthon bentlakóit. Rendszeres jótékonysági rendezvény az Adventi Vásár. Ez alkalommal a diákok saját kezűleg készítenek emléktárgyakat, és az értékesítésükből származó összeget a saját maguk által meghatározott jótékonysági célokra használják fel.
Az intézmény megalakulása óta működik a líceum kórusa. A kórus találóan a “Hit Kórusa” nevet vette fel. 200 fölötti fellépést tudhat maga mögött, ezek között a szolgálatok között voltak: gyülekezeti meghívások, kiszállások, kórus-találkozók, ünnepségek.
A felvételizőknek az iskola lehetőséget ad a felkészülésre. Minden évben előkészítő tanfolyamot indít a vizsgatantárgyakból, mely lehetőséget nyújt a jelentkezőknek jobban felkészülni a megmérettetésre, és egyben arra is, hogy betekintést nyerjenek az iskola életébe és megismerkedjenek leendő osztálytársaikkal.
2019. 02. 16.
Projekt kutatási témája
A kutatásra az EFOP-5.2.2-17-2017-00136 számú, “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Felsőzsolcai Görögkatolikus Egyházközség szervezésében” című pályázat keretében kerül sor. Témáját meghatározza a pályázat átfogó célja, és a projekt által elérni kívánt eredmény, produktum.
A szakmai terv szerint “a projekt célja a résztvevő egyházközségeknek településein és azok környezetében rendszeresen felmerülő, a lakosság életére (negatív) hatást gyakorló problémák feltárása, részletes megismerése, összehasonlítása – az azonosságok és az eltérések megismerése – és kezelésükre megfelelő stratégiák, intézkedések, beavatkozási logikák, jó gyakorlatok kidolgozása.” A tervezett eredmény: “A tevékenységek megvalósításának eredményeként a projektben részt vevők közösen egy általuk megtervezett produktumot (szolgáltatást) hoznak létre.”
Ezen keretek által meghatározottan a kutatás átfogó témája az, hogy az egyházközségek hogyan vehetnek részt a településeiken felmerülő, a lakosokat negatívan érintő problémák feltárásában és miként vehetnek részt azok megoldásában. A kutatásnak hatékonyan kell szolgálnia egy olyan szolgáltatás kialakítását, mely a jó gyakorlatok ismerete alapján, megfelelő stratégián és beavatkozási logikán alapul.
Az átfogó kutatási témán belül, az érintett egyházközségek településein tapasztalható társadalmi, szociális, egyéni problémák feltárására törekszünk, valamint annak megismerésére, hogy az azok kezelésére kialakított eddigi intézkedések milyen hatékonyságúak.
Kutatásunk témája az is, hogy az érintettek körében milyen szükségletek, igények fogalmazódnak meg, továbbá, hogy ezek kielégítésére milyen bevonható további erőforrások állnak rendelkezésre.
Tekintettel arra a tényre, hogy a projekt megvalósítói a településeiken élő, támogatásra szoruló csoportok közül az időseket és a cigány családokat választották ki közvetett célcsoportul, így kutatásunk konkrét témája:az idősek és a cigány családok helyzetének feltárása, igényeik megismerése, valamint az egyházközségeken belüli segítő kapacitások, szándékok és lehetőségek megismerése.
2019. 02. 01.
2019. 01. 05.
Projekt megvalósítás 2018.12.31
A Felsőzsolcai Görögkatolikus Parókia támogatást nyert az EFOP-5.2.2-17-2017-00136 kódszámú “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Felsőzsolcai Görögkatolikus Egyházközség szervezésében” című pályázaton, mely megvalósítása 2018 januárjától 2019 decemberéig tart.
2018. januárjától a projekt megvalósítása folyamatosan zajlik, felállt a megvalósítói stáb, elkészült a szakmai tevékenységek ütemezése, egyeztetésre kerültek a pontos dátumokkal ellátott rendezvények időpontjai.
Az együttműködő partnerekkel a kapcsolatfelvétel megvalósult, a kapcsolattartás és együttműködés folyamatos, a közös megbeszélések révén kialakításra került a tapasztalatszerzési, együttműködési és kommunikációs terv. Minden együttműködő partner és a projekt gazda között megvalósult a feladatok egyeztetése az együttműködés szabályainak, kereteinek meghatározására, az együttműködési megállapodások aláírásra kerültek.
2018. január és 2018.12.31 között megvalósult rendezvények:
Szakmai műhely munka 6 alkalommal, tanulmányút 4 alkalommal, 4 alkalommal meeting és nemzetközi hálózatépítés.
A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek során elkészült és kihelyezésre került a tájékoztató tábla.Az egyházközség rendelkezik egy honlappal, melyre folyamatosan kerülnek fel a projekttel kapcsolatos bejegyzések.
2018. 12. 29.
Fogyatékkal élők információhoz jutásának és beilleszkedésének nehézségei
Fogyatékkal élők információhoz jutásának és beilleszkedésének nehézségei: A településeken általános problémát jelent a fogyatékkal élők felzárkóztatásának, társadalmi reintegrációjának akadályozottsága. A fogyatékkal élő személyeket jelen célcsoporton belül két részre osztjuk. Az önellátásra képtelen fogyatékkal élő személyek családtagjaikra, közvetlen környezetükre támaszkodva folytatják mindennapi életüket. Ebben az esetben a támogató és fejlesztő lehetőségekről a családtagokat, segítőket szükséges a megfelelő módón tájékoztatni. A hozzátartozókra nagy nyomás és követelmények nehezednek, ezek enyhítése legalább annyira fontos, mint a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása. A hozzátartozókat is megszólító intézkedések kidolgozásával a családi közösségben élőknek segítséget nyújtunk abban, hogy a hátrányos helyzet miatt terhelt kapcsolatrendszerben a problémás helyzetekkel kapcsolatosan választ kapjanak kérdéseikre. Célunk, hogy a kapott válaszok és megoldási modellek segítségével megerősítő hatást gyakoroljunk és ösztönözzük az összefogást a házasságban és a családban élőknek. A projekt várt eredménye, hogy a leghatékonyabb közösségi hálóként működő családi kapcsolatok megerősödjenek és ebben a primer csoportban is jobban működjön a prevenció és a beilleszkedés.
Az önellátásra képes, önálló életvitelt folytató fogyatékkal élő személyek általános problémája az információs akadálymentesség hiánya. Ezek a személyek képesek egyénileg irányítani életvitelüket, azonban gyakran problémába ütköznek a megfelelő információ és segítő lehetőségek hiányában. Számukra megfelelő megoldást jelenthetnek a felzárkóztató képzések, melyek során elsajátíthatják a mindennapi ügyintézéshez, kapcsolattartáshoz szükséges tudást, tapasztalatot szerezhetnek a közösségbe történő beilleszkedésben.
2018. 12. 21.
Idősek elmagányosodása, társadalmi kapcsolatok romlása
Idősek elmagányosodása, társadalmi kapcsolatok romlása: Napjainkban az idős személyek egyre nagyobb hányada él hanyatló szociális környezetben. Az évek múlásával kezdik elveszíteni munkatársi, baráti, családi kapcsolataikat, ezzel együtt társadalmi szerepük, státuszuk is változik. Az új szerepek alkalmazkodást követelnek meg, az ezekhez való idomulás azonban körülményes, hiszen az idős személyek számára nem áll rendelkezésre olyan szerepmodell, mely alapján viselkedési mintáikat kialakíthatnák.
A technológia fejlődésével, a kultúra átalakulásával szociális környezetünk is folyamatosan változik. Társadalmunk általános jellemzője, hogy a személyek minőségét a gazdasági produktivitás alapján értékeli, így az idős személyek elmaradottságuk miatt gyakran kapnak negatív jelzőket, melyeket hajlamosak öndefinícióikban is elfogadni. A negatív megítélés jelentős nehézségeket okozhat a korosodó egyének számára, viselkedésük kezd összecsengeni a rájuk kényszerített jellemzőkkel. Ez okból az idősek csoportja az előítéletek, sztereotípiák áldozataként gyakran egyfajta beilleszkedési, önelfogadási, szociális problémával küzdő kisebbségi csoportként jelenik meg. A probléma enyhítésének első lépéseként ezért az idős személyek önismeretének fejlesztése lenne szükséges, ezzel elősegítve egészséges önbecsülésük kialakítása érdekében. Második lépésként egy olyan befogadó és támogató közösség kialakítása válik esedékessé, mely a hátrányos helyzetben lévő idős személyeket megfelelően képes integrálni. Ennek érdekében átfogó szemléletformálást szükséges megvalósítani, mely közösségi események és együttműködések keretében valósítható meg leghatékonyabban.
2018. 12. 09.
Az egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások megismerése című műhelymunka
A műhelymunka a Felsőzsolcai Általános Művelődési Központban került megrendezésre 2018.12.04-én 16:00 kezdettel.
A szakmai vezető köszöntője és megnyitó beszéde után az egyházi szervezetek, oktatási intézmény képviselői először a működési területüket mutatták be, megemlítve a település elhelyezkedését, földrajzi helyszínét, jelenlegi helyzetét és adottságait, majd pedig ismertették az általuk megvalósított programok tapasztalatait. A műhely munka során részletesen kitértünk a programokba történő célcsoport tagok bevonásának nehézségéről (amely mindenhol a legnagyobb problémát okozta), illetve ezzel kapcsolatosan közösen beszéltük meg, hogy melyek lennének az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatok. Az előadások után a tapasztalatok összegzése következett fórumbeszélgetéssel egybekötve.
“A nevelés, oktatás eredményességét klasszikusan a szülő, gyerek, tanár együttműködésének minősége határozza meg. A tanár, szülő, gyerek kapcsolat nem értelmezhető a tágabb környezet, a család, a lakókörnyezet szociális hátterének ismerete nélkül. Ha eredményesen szeretnénk fejleszteni a gyerekek képességeit, hatékonyan akarjuk bővíteni ismereteiket, akkor őket magukat, szüleiket, tanáraikat, környezetüket valódi partnerekké kell tennünk. A partnerség eleve feltételezi a közösséget, hiszen valamiért közösen kell tevékenykednünk. A partnerség egyenrangú felek között tud megszületni, és kölcsönös érdekeken tud nyugodni. Az együttműködés kialakításának rögös útját neveztük a bevonás folyamatának. “
A bevonás kapcsán nem feledkezhetünk meg a közösségi tervezés fontos eszközéről.
2018. 11. 25.
2018. 11. 20.
Az egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások megismerése című műhelymunka
2018. november 18.-án (17:00-19:00) az Egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások megismerése céljából tartottunk műhelymunkát a Felsőzsolcai Általános Művelődési Központban ( 3561 Felsőzsolca, Szent István út 2.).
A meghívottakkal összegezni próbáltuk a fogyatékos személyek életminőségének javítása érdekében szükséges intézkedéseket, továbbá kitértünk a helyi jó gyakorlatok bemutatására is.
A problémákat több szempontból közelítettük meg, külön kezeltük a helyi sajátosságok mellett, az általános, és a helyi megoldást igénylő problémákat is.
Vélemények kialakításánál figyelembe vettük a résztvevők a közösségi tervezés folyamatát, helyi rendszerét, szóba került a civil szervezetek bevonásának lehetőségei, partnerségi együttműködések kialakításának jó gyakorlatai, a kormányzati szférában dolgozók érzékenyítési, szemléletformálási eszközrendszerét, ennek problémáit.
Esélyteremtő-programtervek kialakításánál, a nagyobb partnerségi viszonyok kialakítására lenne szükség, egy átfogó szakmai hálózat működésére, amely hozzájárulna az előítéletesség csökkentéséhez, a társadalmi felzárkózás iránti elköteleződés előségítésére, erre több pályázat kapcsán is vannak törekvések, de a mindennapi életben ezeknek jelenleg még kevés hatása nyilvánul meg. A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód fontosságára is kitértünk a műhely során, illetve a fogyatékosok, fogyatékkal élők helyzetéről, ezen emberek jogairól is említést tettünk. Az esélyegyenlőség, pozitív megkülönböztetés fontosságára a szakmai vezetőnk külön kitért a fórum zárásánál.
2018. 11. 10.
