2018. 10. 28.
Az egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások megismerése című műhelymunka
A műhelymunka 2018.10.24-én (10:00-12:00) került megrendezésre, a Felsőzsolcai Általános Művelődési Központban (3561 Felsőzsolca, Szenti István út 2.)
A nevelés-oktatás területén a hátrányos helyzet fogalmát a kedvezőtlen családi háttér iskolai sikerességet negatívan befolyásoló mechanizmusaival összefüggésben használják.
A szegénységben a napi élethelyzetek megtapasztalása olyan tapasztalati tudást ad számunkra, ami mások számára nem látható, így a rendszerhez és a rászorulóktól távol élők elgondolásaihoz sajátos szempontokat tehet hozzá. Pontosan látszik például, hogy ahol a család kiközösíti azt a hozzá tartozót, aki valamilyen oknál fogva (betegség, italozás, fogyatékosság, jövedelem nélküliség) a napi megélhetési jövedelem nélkül tengeti a mindennapi életét.
Nagy István kárpátaljai református lelkész, Gulybán Tibor és Tóth Mihály görögkatolikus lelkészek és segítőik a mindennapi gyakorlatukból hoztak példákat és követendő bevált jó gyakorlatokat, illetve ismertették a segítségnyújtás feltételes és feltétel nélküli eszköztárait.
A fórum beszélgetésünkön részletesen megvitattuk a hátrányos helyzetű családok helyzetét. Segítségnyújtás, lehetőségek kihasználásának, a családok mindennapi problémáinak, a családok kiközösítésének módjait, ennek magakadályozására megoldási alternatívákat hoztunk fel, a tenni akarás lehetőségeit és hogyanjairól esett a legtöbb szó. A fórumbeszélgetésünk eredményesnek minősítettük, a projekt kutatása szempontjában nagyon hasznos gondolatok, információk hangzottak el.
A szakmai fórum további részében a szeptemberi és az október hónapban lezajlott családlátogatásról és helyzetelemzésről tartottunk egy összefoglaló beszélgetést. Itt vitattuk meg a jó gyakorlat szakmai elvárásait, koncepcióját, és a jógyakorlatok fogalmának és kritériumrendszerének kialakítását.
A jó gyakorlatoknál fontosnak tartottuk az elv fenntartható működésének az eredményességének a fontosságát. Az elméleti leírások alapján a fejlesztés, és működés elvét. Az elterjesztés kapcsán: három fázisról beszélgettünk: – modellező, kipróbáló, – gyakorlatban való alkalmazás, – általános.
Tapasztalati beszélgetésünk során nagyon sok jó szempontot összegeztünk a projekt kutatási munkánkhoz.
2018. 10. 13.
2018. 10. 07.
Projekt megvalósítás 2018.09.30
A Felsőzsolcai Görögkatolikus Parókia támogatást nyert az EFOP-5.2.2-17-2017-00136 kódszámú “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Felsőzsolcai Görögkatolikus Egyházközség szervezésében” című pályázaton, mely megvalósítása 2018 januárjától 2019 decemberéig tart.
2018. januárjától a projekt megvalósítása folyamatosan zajlik, felállt a megvalósítói stáb, elkészült a szakmai tevékenységek ütemezése, egyeztetésre kerültek a pontos dátumokkal ellátott rendezvények időpontjai.
Az együttműködő partnerekkel a kapcsolatfelvétel megvalósult, a kapcsolattartás és együttműködés folyamatos, a közös megbeszélések révén kialakításra került a tapasztalatszerzési, együttműködési és kommunikációs terv. Minden együttműködő partner és a projekt gazda között megvalósult a feladatok egyeztetése az együttműködés szabályainak, kereteinek meghatározására, az együttműködési megállapodások aláírásra kerültek.
2018. január és 2018.09.30 között megvalósult rendezvények:
Szakmai műhely munka 3 alkalommal, tanulmányút 3 alkalommal, 4 alkalommal meeting és nemzetközi hálózatépítés.Az egyházközség rendelkezik egy honlappal, melyre folyamatosan kerülnek fel a projekttel kapcsolatos bejegyzések.
2018. 10. 03.
Az egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások megismerése című tanulmányút
Az októberi tanulmányútunk során egy bodrogszerdahelyi periféria szorult családot látogattunk meg 2019.10.02-én Tóth Mihály atya, helyi lelkész kalauzolásával.
A szegénységben a napi élethelyzetek megtapasztalása olyan tapasztalati tudást ad számunkra, ami mások számára nem látható, így a rendszerhez és a rászorulóktól távol élők elgondolásaihoz sajátos szempontokat tehet hozzá. A nevelés-oktatás területén a hátrányos helyzet fogalmát a kedvezőtlen családi háttér iskolai sikerességet negatívan befolyásoló mechanizmusaival összefüggésben használják.
A szlovák állam szociálpolitikája nem egyezik a mi magyarországi szociális hálónkkal. Pontosan látszik például, hogy ahol a család kiközösíti azt a hozzá tartozót, aki valamilyen oknál fogva (betegség, italozás, fogyatékosság, jövedelem nélküliség) a napi megélhetési jövedelem nélkül tengeti a mindennapi életét.
Egy olyan családhoz látogattunk el, akik sajnos ilyen helyzetben tengetik életüket. A férjnek nincs havi rendszeres megélhetései forrása, a feleség, fogyatékossága miatt nem tud elhelyezkedni, de a gyermekeket s saját magukat el kellene látni. A gyermekek óvodába való járása is nagy gondot okoz. Igaz, ha ezt nem teszik, akkor a családot fenyegeti az a veszély, hogy elveszik a szülöktől és állami gondozásba kerülnek, Itt lép be a Görögkatolikus Egyház Lelkipásztora és az Egyházi segítségnyújtás feltételes és a feltétel nélküli segítségnyújtása.
A mindennapi segítségnyújtás kompenzációs eszméje, amelynek az a lényege, hogy nem elég a rászorulókat “helyzetbe hozni”, külön gondoskodásban kell részesíteni őket, de nem szegregatív formában.
Tóth Mihály atya és segítői részletesen ismertették a segítségnyújtás feltételes és feltétel nélküli eszköztárát.
A műhelymunka alkalmával betekintést nyertünk az egyház szerepébe, a közösségépítés erejébe. A segítségnyújtás, az Önkéntes munka, az egyház segítségnyújtásának fontosságát hangsúlyoztuk.
2018. 09. 29.
Szesztai Görögkatolikus Egyházközség
A projekt megvalósítás során az egyik nemzetközi partnerünk a Szesztai Görögkatolikus Egyházközség. Szeszta a Kassa és vidéke járásban található meg, amely a szórvány területnek számít a magyarság és a görög katolikusság szempontjából egyaránt. A szórványban a Szesztai egyházközség a legősibb és a legnagyobb magyar görög katolikus parókia, ahol csak magyar nyelven igénylik az istentiszteleteket. A parókiális egyházközséghez számtalan filiális község tartozik, ahol több vagy kevesebb létszámban vannak görög katolikusok.
Az egyházközség területileg egy külön egységet alkot. Az egyházközség területén központi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda működik, amelyet körülbelül 200 gyermek látogat.
A kisebbségek helyzete Szlovákiában specifikus, mivel a magyar lakosság kisebbséget alkot a társadalomban és az egyházközségen belül is, legfőképpen a római és görög katolikus egyházmegyékben. Mindez önálló pasztorációs tevékenységet és infrastrukturális berendezkedést igényel. A hitéleti tevékenységen túl, amit a mindennapi istentiszteletek biztosítása jelent a hívek számára, a magyar származású papokra, számos más pasztorális feladat hárul a közösség szegregációjának enyhítése érdekében. A magyar lakosság számára egyedileg szükséges megszervezni a kórházlátogatások során végzett betegpasztorációt, az általános és középiskolákban pedig a hitoktatást a megfelelő hitoktatók bevonásával. A magyar származású katolikus gyermekek számára önálló oktatási-nevelési intézményeket működtet az egyházközség.
Legfőbb célja ezáltal a gyermekek és családok integrálása az egyházi és magyar közösségekbe és a keresztény – nemzeti értékeinkhez való ragaszkodás megszilárdítása. Ezt a célt szolgálják a keresztény értelmiséggel folytatott tevékenységek, aminek előadássorozatokban, konferenciák és továbbképzések szervezésével, és egyéb közösségi programokkal adnak formát. Az egyházközség nagy hangsúlyt fektet a családpasztoráció megvalósítására különféle családtalálkozókkal és programokkal, amelyek számos helyen rendszeresen működnek. Az egyházak táborokat szerveznek a gyermekeknek, az ifjúságnak és a családoknak, nyári egyetemeket és lelkigyakorlatokat tartanak a felnőtteknek, hogy ezzel is formálják a közösségeinket és elősegítsék a személyes kapcsolatok kialakulását. A programterület a magyar határ mentén elhelyezkedő, kulturális egységet jelentő térség. Bár a Kassai kerület nemzetiségi elosztását tekintve zömmel szlovákok által lakott, a régió 9,4 %-a magyar nemzetiségű – a magyarok lakta települések jellemzően Szeszta és környéke vonzáskörzetében helyezkednek el. E határ menti terület gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű. A program által lehatárolt terület sajátosságai közé a rurális településszerkezet, a súlyos társadalmi és gazdasági gondok és a rendkívül magas munkanélküliségi szint tartozik, valamint az egyre nagyobb méreteket öltő elvándorlás, amely maga után vonta a népesség elöregedését, a demográfiai eróziót.
A szervezet legfontosabb célja, hogy a programterületen élő magyar ajkú szervezetek/lakosok kapcsolatrendszerét olyan szorosra fűzzék, amilyenre csak lehetséges, ezáltal megszilárdítva a célcsoport magyarságtudatát – ennek megvalósítását hivatott szolgálni a programterületen kialakított, a helyi szervezetek együttműködését segítő és koordináló társadalmi-kulturális és szociális hálózat. A főbb feladatok közé tartozik a választott intézmények, szervezetek együttműködésének az erősítése, a társadalmi-kulturális integráció, a kisebbségen élő magyarság identitásának megőrzése és a régió lakosainak szolgálata.Az intézményekkel fenntartott kapcsolatok kulturális rendezvényekre, tanulmányutakra, gyerektáborokra, ifjúsági missziókra korlátozódnak, a szervezet nagy figyelmet fordít annak elkerülésére, hogy ez a kezdeményezés ne rekedjen meg a deklarációk és a protokolláris találkozók szintjén.
2018. 09. 27.
2018. 09. 26.
Az egyházi szervezetek működése és az egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások megismerése című tanulmányút és szakmai műhely
Tanulmányutunk alakalmával a Bodrogközbe látogatunk el 2018.09.25-én.
Beszélgetésünk során nagyon hasznos információkat kaptunk az ifjúság fejlesztési lehetőségeiről, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózása, fejlesztésének fontossága, fő célja.
Aligha akad olyan értelmiségi ember a Bodrogközben, aki ne ismerné Tóth Mihály görögkatolikus esperest, vagy legalábbis ne halott volna róla. A Bodrogszerdahelyen működő, a görögkatolikus e gyház által fenntartott Szent Lukács Szabaidőközpont vezetőjének nevét sokan emlegetik. Tóth Mihály a gyerekekkel való foglalkozásokat a templom udvarán található többfunkciósra tervezett épület földszintjén tartják a rendezvényteremben. Az emeleten irodák, előadótermek, könyvtár lett kialakítva. A központ tevékenysége kiterjed a közösségépítés, a szabadidő hasznos eltöltése és közművelődés területére. A nyári táborok, előadássorozatok, képzési programok, koncertek, szabadidős foglalkozások, hagyományőrző rendezvények, kézműves-foglalkozások, megemlékezések lelkigyakorlatok egyaránt helyet kaptak a színes rendezvénynaptárukban. A tevékenység mozgatórugója Tóth Mihály Atya mellett Tóth Zsuzsanna és a helyi tanítónékik, a szülők, akik besegítenek a tevékenységek szervezéséve és vezetésében. A bodrogszerdahelyi szabadidőközpont valóban úgy fest, mint egy játszótér. Körös-körül az asztalokon, polcokon színes ceruzák, bábok, a falakat gyermekrajzok borítják. Az ajtón kívül is a járdán is rajzokat lehet látni.
A település gyermeklétszámának 90%.a fordul itt meg. A legfontosabb feladatuk a lelki, fizikális és szellemi feltöltődés. A programok szerteágazóak. Nem az a céljuk, hogy az ide járó gyerekek csak úgy eltöltsék az időt, hanem tudatosan igyekeznek a programokat összeállítani. A legfontosabb számukra, a gyermekeknél a személyre szabott fejlesztés, továbbfejlesztés, az egyedi nevelés biztosítása.
A délelőtti tanulmányútunk és a délutáni műhelymunkák célja volt, hogy megismerjük és belelássunk a határ másik oldalán lévő szlovákiai magyar falú egy olyan nevelési stílusában, ami igazán kiemelkedő, s figyelemre méltó. Kaptunk egy csodálatos betekintést, hogyan kell a gyermekeknél a személyre szabott fejlesztés, továbbfejlesztés, az egyedi nevelés biztosítására. Betekintést kaptunk az évközi nevelés, fejlesztési munkájáról, és a településtől 2 km-re elterülő Hatfa községben nyaranta megrendezésre kerülő ifjúsági tábor munkájáról.
Beszélgetésünk során nagyon hasznos információkat kaptunk az ifjúság fejlesztési lehetőségeiről, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózása, fejlesztésének fontossága, fő célja.
2018. 09. 14.
2018. 09. 12.
Bodrogszerdahelyi Görög Katolikus Egyházközség
Bodrogszerdahely egy 800 családnak otthont adó település a Felvidék legkeletibb régiójában, a Bodrogközben. A helyi görög katolikus egyházközségnek nagy szerepe van a lakosság közösségi életének javításában. Az egyházközség néhány évvel ezelőtt megvásárolta a közelben lévő volt úttörőtábort, amely azóta erdei iskolaként működik. Saját és más szervezetek táborainak ad otthont, támogatva ezzel a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését.
Az egyházközség esperese, Tóth Mihály munkája során folyamatosan törekszik a lakosság igényeit minél inkább kielégítő közösségi terek kialakítására, mivel az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy az egyház szerepe gyakorlatilag leszűkült a gyülekezetek életben tartására, a heti egy-kétszeri templomban való találkozásokra. Ezen a helyzeten szeretett volna változtatni úgy, hogy az egyház kínáljon fel többet, valami pluszt az eddigi “kötelező” tevékenységen kívül a helyi közösség minden tagjának, hiszen az egyháznak mindig és mindenkit szolgálnia kell. Mivel a közösségi élet szervezését mindig szívügyének tekintette, az egyház tagjaival és helyi önkéntes segítőikkel rendszeresen szerveztek kisebb-nagyobb összejöveteleket, ünnepségeket, játszóházakat. A közösségi és szabadidős lehetőségek, foglalkozások évek óta biztosítva vannak – az önkormányzattal együttműködve – a gyülekezet tagjai és minden érdeklődő számára. Eleinte a Vécsey-kastély termeiben, majd az egykori mozi teremben zajlottak a különböző rendezvények, foglalkozások. Ezzel egyidőben folyamatosan épült a Szent Lukács Szabadidőközpont, mely napjainkban már stabilan működik az egyházközség fenntartásában, Tóth Mihály vezetésével.
A gyerekekkel való foglalkozásokat a templom udvarán található, többfunkciósra tervezett épület földszintjén tartják, a rendezvényteremben, míg az emeleten irodák, előadótermek, könyvtár lesz hamarosan. A központ tevékenysége kiterjed a közösségépítés, a szabadidő hasznos eltöltése és a közművelődés területére. A nyári táborok, előadássorozatok, képzési programok, koncertek, szabadidős foglalkozások, hagyományőrző rendezvények, kézműves-foglalkozások, megemlékezések, lelkigyakorlatok egyaránt helyet kapnak színes rendezvénynaptárukban. A központ működtetésében szerepet vállalnak a helyi pedagógusok és szülők is, így valódi közösségi térként működhet.
Az intézménynek szociális küldetése is van: a hátrányos helyzetű gyerekek pedagógusok segítségével elkészíthetik a házi feladatukat, számukra étkezést és személyes tanácsadást, segítségnyújtást biztosít a központ.
Elmondható, hogy a Bodrogköz legnagyobb községe egy olyan értékes közösségi térrel gazdagodott, amely képes befogadni a helyi közösségépítő, kulturális, oktatási, és szociális tevékenységeket egyaránt.A Bodrogszerdahelyi Görög Katolikus Egyházközség kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek és családjaik közösségbe vonását, fejlesztését érintően. A működés során elsajátított jó gyakorlatok, fejlesztési elképzelések átadásával az egyházközség megfelelően veheti ki részét a projektben megvalósuló tapasztalatcserében, műhelymunkákban.
2018. 08. 19.
Idős kor IV.
A 20. század második felében drámai változások zajlottak le a magyar családokban, melyek az idősek helyzetére is súlyosan kihatnak. E változások szorosan összefüggtek a gazdasági, politikai, össztársadalmi változásokkal.
A gyors iparosítás, a mezőgazdaság átszervezése tömegessé tette a mezőgazdaságból az iparba, a falvakból a városokba áramlás, azaz felgyorsult a társadalmi mobilizáció és migráció. Ez szükségszerűen együtt járt a hagyományos nagycsalád felbomlásával. A család funkciói közül megszűnt, vagy legalábbis háttérbe szorult a gazdasági funkció, hiszen az esetek többségében megszűntek termelési egységként működni a családok.
Az államosítás, a termelőszövetkezetesítés következtében az idősek korábbi tulajdonosi szerepe megszűnt, miként a családi gazdaságban végzett munkafolyamatok irányítására vonatkozó ismeretek, tapasztalatok feleslegessé váltak.
Ráadásul általánossá vált, hogy a családokból a fiatalok elköltöztek. Ekkortól vált általános társadalmi és egyéni problémává az idős emberekről való gondoskodás, a segítés. A korábban családi szinten megoldódó idősgondozás hirtelen állami feladattá vált, mely számos vonatkozásban nem tud egyedül megfelelni a sokrétű igénynek.Ez a helyzet teszi sürgetővé a települések, a közösségek, és egyáltalán nem utolsó sorban az egyházközösségek segítő szerepvállalását.
