Pályázatok EFOP-1.3.7

2019. 07. 02.

2019. 07. 01.

Nem akarok áldozat lenni – hogyan kerüljem el az áldozattá válást

A megelőzés nagyon fontos kérdése, hogy a gyermekeket a számukra alkalmas módon az óvodákban és az általános iskolákban oktassuk a sérelmükre elkövethető bűncselekményekről; hogy kialakítsuk bennük a tudatos viselkedésformákat (hogyan tudjanak “nem”-et mondani); hogy óvatosan, együttérzően arra bátorítsuk őket, hogy mondják el, ha ilyesmi már megesett velük.

Cél volt, hogy a gyerekek saját helyzetükkel reálisan szembe nézzenek, az értékeket, mint célokat megfogalmazzák, ismereteket szereznek arra nézve, hogyan vezessék hatékonyabban a saját életüket, illetve hogyan kezeljék a mindennapokban felmerülő problémáikat.

Az áldozattá válás kockázata nem azonos valamennyi gyermek esetében. Vannak lányok és fiúk, akik a sérelmükre elkövetett bűncselekmény szempontjából sebezhetőbbek:

Az érzelemszegény környezetben élő gyermekek hajlamosabbak az áldozattá válásra. A családon belül csak kevés lehetőség nyílik az önbizalom, a magabiztosság kifejlesztésére. Az elkövetők előszeretettel szemelnek ki ilyen családból származó gyermekeket; – az olyan gyermekek, akiknek távol vannak a szüleik (esetleg kábítószer- vagy alkoholelvonó kezelésen, büntetés-végrehajtási intézetben), akiknek szülei velük szemben elutasítóak vagy rossz házasságban élnek, a lányok, akiket mostohaapa nevel, különösen veszélyeztetettek.

A társadalmi elszigeteltség további olyan tényező, amely növeli az áldozattá válás kockázatát. Ugyanakkor a társadalmi elszigetelődés lehet éppen az áldozattá válás következménye. Az ilyen gyerek ugyanis kerüli a vele egykorúak társaságát, mert szégyelli, megbélyegzettnek érzi magát; – végezetül a szerzett tehetetlenség is olyan felfogás, amely magyarázatot ad az áldozattá válás fokozott kockázatára. Az ember tapasztalat útján tanulja meg, hogy a magatartásának lehetnek negatív következményei, amelyekre nincs befolyással.

A gyermek elsődleges, befolyásmentes, spontán előadását lehet a legmegbízhatóbb információforrásnak tekinteni. Még a kisgyermek is teljességgel képes a sérelmére elkövetett bűncselekményt hűen visszaadni.

A tesztek és a szituációs játékok során kiderült, hogy sok gyermek sebezhető, nincsenek kifejlődve az önvédelmező mechanizmusai, ezen a téren fejlesztésre szorulnak.

Az ideális csoportlétszám 10-16 fő lett volna, majdnem kétszer annyi gyermek vett részt a foglalkozáson, de a 4 óra alatt minden gyermekre jutott annyi idő és figyelem, hogy a csoport értékes tagjának érezhesse magát, illetve hogy számít a véleménye, a gyerekek további ilyen jellegű foglalkozásokon szívesen vennének még részt.

2019. 06. 27.

2019. 06. 24.

2019. 06. 13.

Hátrányos helyzetű vagyok, mert roma származású vagyok, kisebbséghez tartozom 3.

A harmadik foglalkozáson az előadást a Hátrányos helyzetű csoportokról tartottuk 2019.06.05-én Felsőzsolcán. Az előkészített előadás segítségével könnyen felelevenítettük és rendszereztük a témával kapcsolatos gyerekek tudását. Részletesen beszélgettünk a szegénységről, a fogyatékkal élő személyekről, a fogyatékosság típusairól. Szóba került az idős kor, az időssekkel való bánásmód. Felhívtuk a gyerekek figyelmüket a legnagyobb veszélyre, ami napjainkban fenyegeti őket. Ez a szenvedélybetegség, a bűnelkövetés, az áldozattá válás. Gondolataikat ismét bátran elmondták.

Az előadás után szituációs játékok következtek. Például el kellett játszani, hogy mi történik, ha a baráti társaság cigarettával, alkohollal kínál. Mi történik, ha elfogadjuk? Mi történik, ha visszautasítjuk? Majd elemeztük az eseteket.

Volt olyan szituációs játék melynek során, be kellett mutatni, hogy hogyan bánik a család az idősekkel, az idősek hogyan viselkednek. Ezt követően az eljátszott történetet megvizsgáltuk. 

A szituációs játékok után mindenki elmondhatta a véleményét. Megpróbáltuk megfogalmazni a helyes viselkedést, magatartást a különböző helyzetekben. Valamint hogyan és miben segíthetünk egymásnak.

A foglalkozást ismét a vidámság, a humor jellemezte. A gyerekek végig aktívak voltak. A szituációs játékokban örömmel vettek részt. A három foglalkozás során a gyerekek tudása a témával kapcsolatosan bővült, a helyzetgyakorlatoknak köszönhetően számos helyzetben kipróbálhatták magukat, követendő példákat mutattunk be, amelyeket remélhetően a mindennapi életben is követni fognak.

2019. 06. 03.

Hátrányos helyzetű vagyok, mert roma származású vagyok, kisebbséghez tartozom 2.

A második foglalkozást ismét egy előadással kezdtük Felsőzsolcán 2019.05.29-én. Az előadás témája: Hátrányos helyzetű vagyok, ezen belül a romák helyzetére külön is kétértünk. Fontosnak tartottuk ezzel külön is foglalkozni, mivel az előző foglalkozáson ez a téma érdekelte a legjobban a gyerekeket, illetve a településen nagyon sok gyermek és család roma származású. Miközben az előadást tartottuk, beszélgettünk az előítéletekről, a beilleszkedési nehézségekről, az alacsony iskolázottsági szintről, a lemorzsolódásról. Ennek okairól és a megoldási módokról. Szóba került a szegregáció és a bizalomhiány. Ezek a fogalmak a gyerekek számára ismeretlenek voltak. Sokat kérdeztek és megosztották egymással tapasztalataikat.

Ezután szituációs játékok következtek. El kellett játszani, különféle szituációkban pl. hogyan viselkednek hivatalos ügyek intézésekor. Majd elmondták ezekkel kapcsolatos véleményüket. A szituációs helyzetek megbeszélése után, csoportos játékokkal folytatódott a foglalkozás. Minden játékra önként lehetett jelentkezni. A játékok során megtapasztalhatták, hogy milyen érzés, ha tartozunk valahová és hogyan reagálunk, ha visszautasítanak minket. Több játék pedig alkalmas volt a bizalom kialakítására, fejlesztésére. Most is jókedvűen, örömmel és aktívan vettek részt a gyerekek a foglalkozáson. 

2019. 05. 31.

Családi nap

A családi nap Felsőzsolcán 2019. május 26.-án valósult meg, nagy sikerrel, a rendezvényen nagyon sokan vettek részt. A családi nap előkészítésébe több családot és önkéntes segítőt is sikerült bevonni, akik közül a nők a főzésben, a férfiak és a gyerekek a helyszín előkészítésében nagy szerepet játszottak. A családinap gyülekezője a görögkatolikus parókia udvarán volt, majd a templomban egy közös imádsággal folytatódott. Az imádságot követően Gulybán Tibor előadásával, majd beszélgetéssek folytatódott, amely a helyi közösségek és család kapcsolatát, fontosságát taglalta. Az előadást követően illetve már a beszélgetéssel párhuzamosan a parókia udvarán és a hittan teremben kezdetét vette a közös étkezés és a közösségi rendezvények. A családok nagyon élvezték a közös kézműveskedést, a gyerekek pedig az ugrálóvárazást, csocsózást és a sport tevékenységeket. A tanácsadások (lelki, életvezetési, háztartásgazdálkodási, szociális) az egész rendezvény ideje alatt folyamatosan zajlottak, beépítve a kézműves és szabadidős foglalkozásokba és a közös beszélgetésekbe.

Mindenki, aki ott volt a rendezvényen, szívesen venne részt további programokon, a nyári táborról is tartottunk egy rövid tájékoztatást a szülőknek és a gyerekeknek, már várják a júliusi tábort és a további rendezvényeinket. A szeptemberi hónapban tervezünk még egy családi nap megvalósítást.

2019. 05. 29.

2019. 05. 28.

Hátrányos helyzetű vagyok, mert roma származású vagyok, kisebbséghez tartozom 1.

Az első foglalkozást Felsőzsolcán, 2019.05.22-én a “Hátrányos helyzetű vagyok, mert roma származású vagyok, kisebbséghez tartozom” című 30 perces előadással kezdtük. Az előadás segítségével igyekeztünk bemutatni, megértetni a gyerekekkel, a témával kapcsolatos fontosabb fogalmakat, tudnivalókat. Megbeszéltük, hogy mit jelent a hátrányos helyzet, kik a hátrányos helyzetű csoportok, személyek. Többek közt beszéltünk arról, hogy a bőrszín, származás milyen hátrányokkal járhat, hogyan válhat valaki hátrányos helyzetűvé és milyen veszélyek leselkednek ezekre a fiatalokra. Az is szóba került, hogy kik és hogyan segíthetnek rajtuk. Az előadás közben nagyon sok kérdést tettek fel és bátran elmondták a véleményüket is. Látszott, hogy érdekli őket a téma.

Az előadás után a játékok következtek. Több csoportépítő játékot terveztünk, amelyek segítségével jobban megismerhetik egymást a gyerekek és az önbizalmukat is növelhetik. Az első játékban a tanulók bemutatkoztak öt mondat segítségével. A második játékban mindenkinek fel kellett sorolnia három jó tulajdonságát. Itt bátortalanok voltak. Nehezen mondtak pozitív dolgokat magukról. A harmadik játék sikerült a legjobban. Itt állítások közül választották ki, hogy melyek igazak és melyek a hamisak.

A játékok közben többször is kitértünk, a hátrányos megkülönböztetésre, amelyet a gyerekek vagy szüleik éltek meg, a származásukból kifolyólag, nagyon őszintén beszámoltak tapasztalataikról.

A foglalkozást a vidám, oldott hangulat jellemezte. A gyerekek bátrak, őszinték, aktívak, segítőkészek voltak. Lelkesen, örömmel játszottak és beszélgettek.

2019. 05. 22.