Pályázatok EFOP-5.2.2

Felsőzsolcai Görögkatolikus Parókia

EFOP-5.2.2-17-2017-00136

Sajtóközlemény            

Megkezdődött a transznacionális együttműködések megvalósítása A Felsőzsolcai Görög Katolikus Egyházközség szervezésében

A Tokaji Görögkatolikus Egyházközség az Európai Unió forrásából 49.999.931 forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP-5.2.2-17-2017-00136 azonosítószámú „Transznacionális együttműködések megvalósítása a Felsőzsolcai Görög Katolikus Egyházközség szervezésében” című projekt keretén belül, mely során hálózati együttműködések kiépítése és működtetése, a tapasztalatcsere folyamatának erősítése valósult meg az együttműködő partnerek között. A szerződött támogatás összege 49.999.931 Ft. A támogatás mértéke 100 %.

A projekt keretében a Felsőzsolcai Görögkatolikus Parókia külföldi partnerei bevonásával olyan nemzetközi együttműködéseket kíván kialakítani, melyek célja a társadalmi együttélés javítását, a hátrányos helyzetű személyek felzárkóztatását célzó intézkedések kidolgozása, megismerése és terjesztése. A projekt keretében hálózati együttműködések kiépítése és működtetése, a tapasztalatcsere folyamatának erősítése valósul meg az együttműködő partnerek között. Az együttműködő partnerek egy területen, egy tevékenységi körben működnek, céljaik és törekvéseik megegyezők, így összehangolt és hatékony együttműködéseket valósíthatnak meg tapasztalataik és fejlesztési elképzeléseik felhasználásaival. A projekt által érintett közvetlen célcsoport tagjait humán szolgáltató intézmények (civil szervezetek, egyesületek, egyházak) dolgozói alkotják, akik a létrejövő tudásanyagokat munkájuk során hasznosítani tudják. A projekt célja a bemutatott társadalmi kihívások kezelését szolgáló tudásanyag bővítése és a célcsoport számára mintaprogramok, társadalmi összetartást elősegítő intézkedések megvalósítása, bemutatása. A projekt keretében az alábbi tevékenységek, célok valósulnak meg:

  • hátrányos helyzetű személyek életkörülményeit, esélyeit javító intézkedések nemzetközi együttműködés keretében történő megismerése
  • nemzetközi hálózatépítés
  • a szolgáltatások tapasztalatainak feldolgozása, jó gyakorlatok leírása
  • kutatás és összehasonlító elemzés megvalósítása
  • kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása
  • közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel
  • műhelymunka, tanulmányút szervezése
  • tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében
  • módszertani-szakmai összegzés, szakmai ajánlások megfogalmazása.

Projekt megvalósítás kezdete: 2018.01.01.

Projekt befejezése: 2019.12.31.

További információ kérhető:

Felsőzsolcai Görögkatolikus Parókia

Cím: 3561 Felsőzsolca, Szent István utca 41.

E-mail: gulyban.tibor@gmail.com

Honlap: http://fzsolcaefop.hu/palyazatok-efop-5-2-2/

2020. 01. 05.

Projekt megvalósítás 2019.12.31.

A Felsőzsolcai Görögkatolikus Parókia támogatást nyert az EFOP-5.2.2-17-2017-00136 kódszámú “Transznacionális együttműködések megvalósítása a Felsőzsolcai Görögkatolikus Egyházközség szervezésében” című pályázaton, mely megvalósítása 2018 januárjától 2019 decemberéig tart.

2018. januárjától a projekt megvalósítása folyamatosan zajlik, felállt a megvalósítói stáb, elkészült a szakmai tevékenységek ütemezése, egyeztetésre kerültek a pontos dátumokkal ellátott rendezvények időpontjai.

Az együttműködő partnerekkel a kapcsolatfelvétel megvalósult, a kapcsolattartás és együttműködés folyamatos, a közös megbeszélések révén kialakításra került a tapasztalatszerzési, együttműködési és kommunikációs terv. Minden együttműködő partner és a projekt gazda között megvalósult a feladatok egyeztetése az együttműködés szabályainak, kereteinek meghatározására, az együttműködési megállapodások aláírásra kerültek.

2018. január és 2019.12.31 között megvalósult rendezvények:

Szakmai műhely munka 12 alkalommal, tanulmányút 8 alkalommal, 4 alkalommal meeting és nemzetközi hálózatépítés, konferencia 2 alkalommal, 2 alkalommal rendezvény, 3 alkalommal eredmények terjesztése, nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés 3 alkalommal, szakmai program 4 alkalommal, egy alkalommal kompetenciafejlesztő képzés.A kutatás, jógyakorlatok gyűjtése és a módszertani ajánlás elkészült. A szakmai műhelyek, tanulmányutak, előadások során a hazai és nemzetközi partnerekkel folyamatossá vált a kapcsolattartás, az együttműködés, mely révén a gyakorlatban is megvalósult a hálózatépítés.

2019. 12. 01.

Gondolatok a szociális gondoskodásról

A szegények, betegek és elesettek gyámolítása, védelme az emberiséggel egyidős. A szociális gondoskodáformáit és megvalósulásának módjait az adott kor szokásrendszere, a változó gazdasági és társadalmi fejlettség, a különböző filozófiai és ideológiai elképzelések, az egyén társadalomban betöltött szerepe és annak értéke, alapvetően meghatározta. A hagyományos társadalmakban a védelmezés és a gondozás a család kötelessége volt, de időről időre, eltérő súllyal megjelentek az állam és a vallások által nyújtott szociális tevékenységek is. A szociális gondoskodás a változó és eltérő gazdasági és társadalmi alapokon más és más formában valósult meg.

Hazánkban az államiság kezdete óta kiemelt figyelem övezte a rászorulókat, az egyház szerepe minden korban jelentős volt.

Napjainkban az állam elköteleződését a családok támogatása mellett jól tükrözi az utóbbi évek jogszabályainak deklarálása, átdolgozása és új szerkezetbe való foglalása.

Napjainkban a leggyakrabban előforduló családi nehézségek az anyagi és foglalkoztatással kapcsolatos problémák, az életviteli, egészségügyi és mentális (lelki) problémák, valamint az általános ügyekben való eligazodáshoz szükséges információk megismerése és ügyintézésben való tájékozódás. A segítségnyújtáskor azonban a szakemberek gyakran találkoznak azzal a jelenséggel, hogy a felsorolt problémák mögött házastársi, kapcsolati konfliktusok, vagy akár krízishelyzetek húzódnak meg.

A család működőképességének és egységének megőrzését szolgáló innovatíprogramok a szükségletek és a szakemberek kreativitása mentén már életre keltek. Ezek leginkább civil kezdeményezések, általában bizonyos célcsoportokat céloznak meg, hozzáférhetőségük korlátozott és finanszírozásuk pusztán pályázati forrásokból és egyéb támogatásokból történik. Ilyen projekt például: az Életvezetési ismeretek és készségek program, a Boldogabb családokért családi életre nevelés (CSÉN) program, a Szülők Háza Családi Konzultációs Központ és Játszóház, a Gyűrű-kúra, Esélyteremtési és Önkéntes Ház, Tanodák, Biztos Kezdet házak, Közösségi ház programok.

2019. 11. 24.

Közös felelősségünk

A Felsőzsolcai Görögkatolikus Egyházközség fontos feladatának, közös felelősségének tekinti aktív közreműködését a társadalmi felzárkózás folyamatában. Ennek az összetett, az emberi erőforrások fejlesztését célzó folyamatnak a támogatásáért született meg az EFOP-5.2.2.-17-2017-00136 kódszámú pályázatunk is, melynek célja az egyházközség településein és azok környezetében rendszeresen felmerülő, a lakosság életére (negatív) hatást gyakorló problémák feltárása, részletes megismerése, összehasonlítása – az azonosságok és az eltérések megismerése – és kezelésükre megfelelő stratégiák, intézkedések, beavatkozási logikák, jó gyakorlatok kidolgozása.A társadalmi felzárkózást középpontba helyező európai uniós és hazai programoknak már ismertek a hívószavai, úgymint a cigányság, az integráció, az alulról szervezettség, a motiváció, a szervezettség, a tudás és a sokszínűség, stb.

A felzárkózás-politika célja, hogy

  • csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya;
  • csökkenjen a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása,
  • gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái;
  • csökkenjenek a roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek;
  • enyhüljenek a társadalmi és területi kizáródás jelenségei, folyamata;
  • minél több embert hozzon abba helyzetbe, hogy felelősséget tudjon vállalni saját
  • sorsáért;
  • a felzárkóztató programok teljesítményre ösztönözzenek és teljesítményt várjanak el.

Manapság is eredményes programokat kell működtetni, ráadásul nemcsak jól kell csinálni, hanem jót kell csinálni.Véleményünk szerint a siker egyik kulcsa a konzultáció, a párbeszéd, mellyel támogatjuk egymás munkáját, továbbadjuk a megszerzett tudást, ezáltal egyre többen megismerhetik az eredményeket.

2019. 11. 18.

A családpasztorációról II.

Kívánatos volna, hogy a családokat összefogó és támogató egyesületek és mozgalmak egyre nagyobb szerepet vállaljanak az egyházi családsegítő szolgálatban. Főleg a következő területeken: a szociálpolitikában; az ifjúságnak szóló családcentrikus nevelési programokban; az egyházi pályaválasztási tanácsadás kialakításában; az egyházi házassági és családi tanácsadó és terápiás rendszer működtetésében és fejlesztésében; a válásokkal kapcsolatos konfliktusok kezelésében; az önkéntes társadalmi segítő munka megszervezésében a bajba jutott családok részére; a családcentrikus idősgondozásban; a gyakoribb családi problémák kezelésében; a házasság és a család szempontjából előnyös társadalmi mozgalmak támogatásában.

Kívánatos, hogy maguk a családok is mindinkább vegyenek részt ezekben a tevékenységekben.

Reméljük, terjed az a felismerés is, hogy a katolikus családpasztoráció nem jelentheti kizárólag a családokkal való közvetlen foglalkozást. Az állam és az önkormányzatok szintjén is támogatni kell a családpolitikát, a gyermek- és ifjúságvédelmet, a családi értékek korszerű nevelési rendszereit, a család erősítésére irányuló szolgáltatások sorát (családvédelem, családsegítés, családterápia stb.).

2019. 11. 10.

2019. 11. 04.

A családpasztorációról I.

A Magyar Katolikus Egyház a II. Vatikáni zsinat szellemében már eddig is sokat tett a családpasztoráció érdekében. Az elmúlt években tartott egyházmegyei zsinatok lelkipásztori tervei foglalkoznak a családokkal is. A családpasztorációs tevékenységhez, nemegyszer együttműködőként is csatlakoznak határon túli magyar egyházmegyék és szervezetek. Sokat tesznek a rászoruló családokért a magyar karitatív szervezetek is.

családok lelkipásztori gondozása erősíteni igyekszik egyrészt a házasfelek kapcsolatát Istennel, másrészt a házaspárok és a családok közösségeit is. Az egyház szeretné végigkísérni útján a keresztény családot. Minden erejével azon van – hangsúlyozzák az egyetemes egyház dokumentumai -, “hogy a család lelkipásztori gondozása erősödjön, fejlődjön és valóban előnyt élvezzen”. S ez nem korlátozódhat csupán a hozzá közel álló családokra, hanem ki kell terjednie minden családra, különösen azokra, akik nehéz körülmények között élnek.

E sajátos lelkipásztori feladatra ma egészen különös figyelmet kell szentelni. Ez fontos feladatokat ró mind a papnevelésre, mind a lelkipásztori munka megszervezésére. Az egyházi rendelkezések előírják: a papoknak és a világi lelkipásztori munkatársaknak külön képzésben kell részesülniük, hogy megfelelő családsegítő munkát tudjanak folytatni. Az ebben való közreműködésre meg kell hívni világiakat, “orvosokat, jogászokat, pszichológusokat, szociológusokat, akik saját szaktudásukkal hasznos segítséget nyújthatnak a családnak. Fontos volna hasonló képzésben részesíteni a pedagógusokat is, elsősorban a katolikus iskolák tanárait.

2019. 11. 02.

2019. 10. 31.

A fiatal korosztály gazdasági aktivitása

A fiatal korosztály gazdasági aktivitásának növekedéséhez hozzájárult a 2009-ben bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, 2012. szeptember 1-től a tankötelezettségi korhatár leszállítása 18 évről 16 évre, ami megteremtette az oktatásban rosszul teljesítők kilepésének lehetőségét a munkaerő-piacra. A duális képzés bevezetése 2013-tól a közép-, és 2015-től a felsőoktatásban megteremtette a feltételét annak, hogy a diákok megfelelő gyakorlatban hasznosítható tudásra tegyenek szert és munkagyakorlatot szerezzenek a felsőoktatási tanulmányaik idején, míg hazánk Ifjúsági Garancia Rendszerhez történő csatlakozása a fiatalok foglalkoztatásának növelését és munkanélküliségi rátájuk csökkentését célozta. A felsőoktatási és a szakképzési képzési struktúra átalakítása lehetőséget teremtett arra, hogy a fiatalok nagyobb arányban helyezkedjenek el a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes szektorokban. A fiatalabb korosztály aktivitása a részmunkaidős vagy távmunka-lehetőségek számának emelkedésével nőhet, nem célszerű azonban a nappali tagozatos hallgatók teljes munkaidős foglalkoztatásának ösztönzése. A fiatalok motiválásához az iskolarendszerben és a munkahelyeken bevezetett változtatások is hozzájárulhatnak. A gazdasági igények és a képzési struktúra naprakész összehangolása, az oktatás és munkaerő-piac közti együttműködés további erősítése növelheti a fiatalok sikeres elhelyezkedési arányait. A duális képzésben való nagyobb arányú részvétel, ami lehetővé teszi a diákok számára gyakorlat megszerzését a munkába állás előtt, hozzájárulhat a fiatalok sikeresebb pályakezdéséhez. A nem tanuló, nem dolgozó magyar fiatalok gazdasági aktivitását a korai iskolaelhagyás megelőzésével, ezen fiatalok képzésével, munkába állásuk segítésével lehet hathatósan növelni.

2019. 10. 14.

Hátrányos helyzetű fiatalok – képzettség – munkaerőpiac

A képzetlen népesség nyílt munkaerő-piacon történő álláskeresése kevésbé sikeres, mint a kvalifikált munkavállalóké. Az eltelt években több kormányzati intézkedés célozta a képzettség növelését illetve a piacképes szakma, tudás megszerzését hazánkban. Az iskolai képzéseket korábban felhagyó inaktív illetve munkanélküli képzetlenek foglalkoztatását munkaerő-piaci képzésekkel támogatta a kormány, azonban a korai iskola-elhagyók aránya – részben a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt is – növekedett az elmúlt években. A korai iskolaelhagyás ugyan növeli a fiatalok aktivitását, azonban hosszú távú sikeres elhelyezkedésüknek nem kedvez, tekintve, hogy piacképes szakmával, végzettséggel ezen fiatalok nem rendelkeznek. A 8 általános iskolai osztály elvégzését elősegítheti a kompetencia problémákkal küzdő gyermekek részére nagyobb számban biztosított szakember, gyógypedagógus. A közfoglalkoztatási rendszer programjaiban részt vevő képzetlenek a programok által szervezett képzésekben is részt vehetnek, ami ösztönzi továbbtanulásukat. A tehetséges, hátrányos helyzetű fiatalok számára a munka és a tanulás közti választást az ösztöndíj-programok és egyéb anyagi ösztönzők könnyíthetik meg.